Amint a természetföldrajz tankönyvek írják, a rétegvíz a kőzetek pórusaiban helyezkedik el két vízzáró réteg között, az első vízadó rétegtől legalább egy vízzáró réteg választja el. A nagy nyomás alól érkező rétegvíz az ARTÉZI víz.
A definíció figyelemre méltó.
Az artézi víz tehát a mélyben, kőzetek között, a külvilágtól elzártan keletkezik, nagy nyomás alól érkezik, ugyanakkor az artézi vizek jelentőségét a felszíni szennyező hatásoktól való védettsége, tisztasága adhatja.
Hamarosan, az ősz folyamán nyílni fog Kecskeméten egy hely a Kisfaludy utcában, az ARTESIA, ahol mindenki, aki mélyen, lelkének kőzetrétegei alatt felbuzgó tiszta vizet érez magában, módot és lehetőséget kaphat arra, hogy a nagy nyomás alól felszabadulva utat adjon a feltörni kívánó forrásnak. Nevezzük nevén a gyereket most már: a felbuzgó tiszta víz, a feltörni kívánó forrás a (remélhetőleg és valószínűsíthetően) mindenkiben meglévő vágy a szépségre, a művészetre, a kultúrára, a kreativitásra, a benne rejlő kincsek feltárására, bemutatására és a közösségben való alkotásra, valamint a szépség közös élvezetére.
A víz sokarcú tündér: lágy; tápláló; mély; átláthatatlan, mégis tiszta; könnyen zavarodó, de könnyen tisztuló; üdítő; tükörsima, de olykor viharos; tele van rejtett édességekkel, de olykor szörnyek laknak a fenekén. De bármilyen sokarcú is, mégis ugyanaz a tündér. Ilyen lesz az ARTESIA is. Teret kap benne az alkotás, a kreativitás, a művészet, az önkifejezés, lesznek tanfolyamok, workshopok, kiállítások és sok egyéb ínyenc, édes, éltető (de egyelőre a homályos mélyrétegből elő nem hozott) meglepetés is.
A víz nőies elem: minden a vízből született, a víz az asszony, az anya, a teremtő, örök forrás. Ilyen lesz az ARTESIA is, hiszen nők, anyák az ötlet gazdái. Tiszta nyugalom, lágy pasztellek, harmónia, ízlés, szeretetből fakadó életet adó áradás. A víz, az eső önzetlen, mindenkire egyformán hull, minden növényt egyformán táplál. Aki betér, mindenki örömmel látott vendég lesz, legyen bár gyermek, idős, férfi, nő, szegény, gazdag, családos, magányos. Ki itt majd reményeink szerint belépsz, töltsd tele szívedet a reménnyel, hogy a világ nem csak olyan lehet, mint az ajtón kívül, nem csak rohanós, versenyzős, törtetős, haszonlesős, üres, talmi, felszínes, hanem csendes, mély, nyugodt, barátságos, segítő és az alkotásban nyugalmat találó is.
De a víz férfias elem is, a termőföldet öntöző eső több kultúrában a férfierő szimbóluma, ezért az ARTESIA-ban természetesen megjelenik ez az attribútum is. Lesznek performanszok, zenei koncertek, irodalmi estek is, hogy az apollóni mellett a dionűszoszi világból is kóstolót kaphasson az, aki erre szomjas.
Kedves barátaink, nyájas olvasók, reménybeli vendégeink, műhelytársak! Ez a kis beköszönő szöveg csak felcsillantani kívánt az ARTESIA hangulatából, terveiből néhány cseppecskét, de sok műhely-titok van még, amelyet rejtve hagytunk (hogy a későbbiekben is legyen miről írni). Ha tetszenek az ötletek, szíveskedjetek ezt egy kedveléssel (like) jelezni, mert egyik fő célunk és törekvésünk, hogy létrejöjjön egy ARTESIA Kör (a virtuális és valóságos térben is) azokból az emberekből, akik ugyanúgy szomjazzák a szépség, a művészet, az alkotás és a színvonalas, ízléses kultúra artézi vizét, mint mi magunk.
Barátsággal,
Csertő-Marton Edit és Hájas Réka
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: