December … Advent időszaka, a ráhangolódás ideje az Ünnepre, a Karácsonyra … de álljunk csak meg egy pillanatra! Ne rohanjunk még annyira! Rohan az egész Világ, hajszol, valamit, vagy mindent, főleg most Karácsony előtt. Pedig ennek az időszaknak pont nem erről kellene szólnia. Még van 20 nap a Szentestéig! Én is kicsit leültem, kicsit megpihenni és azon kezdtem gondolkozni, hogy nahát véget ért a november. Mindez nekünk pedig azt jelenti, hogy MÁÁÁÁR 2 hónapja dübörög az Artesia Galéria és Műhely! Ez az idő viszont tényleg elrohant úgy, hogy észre sem vettük, mert örömteli volt. Próbáltam átgondolni, mi minden is történt, mert csak úgy pörögtek a napok egymás után és még mindig nem érzem, hogy utolértük magunkat, mert a tökéletesre törekszünk, a magunk bohémságával vegyítve.
Igazán kevés alkalmunk volt mesélni arról, hogy honnan is indultunk el és hogy 2 hónapig Rékával közösen – mondhatni éjjel-nappal festettük a helyiséget, rendezgettünk, szépítgettünk, hogy olyan hangulatot teremtsünk itt, ahová kellemes érzés bejönni, ami hívogató, csábító, nyugalmat árasztó és egyben izgalmas, különleges és … más, olyan semmihez sem fogható.
Nem tudom emlékeztek-e rá, de itt anno nagyon-nagyon régen gyermek és ifjúsági könyvtár működött. (Megj.: Ha esetleg van valakinek ebből a korból fotója, vagy dokumentációja az épületről, azt megköszönnénk!) Aztán sok éven keresztül extrém sportbolt volt. Ekkor kapott az épületbelső ilyen természetes fa- és kőburkolatot, amitől amolyan barlang hangulat uralkodott. Szép-szép, de ez nekünk nem annyira tetszett, legalábbis ahhoz, amit éreztetni szerettünk volna az ide belépővel, más kellett: világos felületek, terek, melegség.
Az Artesia előtti időszak
És jöttünk MI, az Artesia! Két családanya, pici pénzből, annál több saját munkából és persze párjaink segítségéből és türelméből ezt a mai helyzetet tudtuk létrehozni. Büszkék vagyunk rá. Már ekkorra egy kicsit elfáradtunk ugyan, de hát még ekkor kezdődött minden, ami aztán nagyon sok erőt adott nekünk.
Jöttek barátaink a messzi Angliából és hoztak magukkal nemcsak fényképezőképet, hanem egy jó nagy bőröndnyi energiát, hogy feltöltsük a lemerült elemeinket. Tudjátok, a Duracell nyuszik! Voltunk Budapesten különleges kiállításmegnyitón együtt: Somogyi Réka festményeiből készült ruhákat láthattunk felvonulni. Szeretjük az ilyen izgalmas, nem mindennapi kezdeményezéseket!
Somogyi Réka kiállításmegnyitó
Elkészült a logónk is, az sem ment egyszerűen, és közben az épületünk utcafrontja is új külsőt kapott, hiszen csaknem várhatunk ilyen omladozó épületbe Benneteket!
A véghajrá után a megnyitó ünnepségünk, Öveges László Absztrakt című kiállításának köszönhetően igazán jól sikerült. Rengetegen látogattak el, szinte be sem fért mindenki. Odafenn a „Jó Öreg” is ránk mosolygott, gyönyörűen sütött a nap, így azok sem érezték magukat kirekesztve, akik az utcán beszélgettek, a bejárati ajtó előtt. Ennek is megvan azért a maga varázsa: amolyan klubhangulat alakult ki.
A bejárat előtti “klub” a megnyitón
Szemereyné Pataki Klaudia polgármester asszony és Mák Kornél alpolgármester is eljött hozzánk látogatóba Öveges László invitálására. Megnézték a fotókiállítást … na, és persze bennünket is.
A rendszeres műhelyfoglalkozásaink már a megnyitó hetében beindultak, a gyerekek már nem bírtak tovább várni: imádnak Rékával együtt „dolgozni”. Így aztán minden hétköznap – szerda kivételével – folyamatosan vannak gyerekeknek szóló rajzolós, festős, kreatívkodós foglalkozásaink Réka irányításával. A szerdai napot, úgy döntöttünk, meghagyjuk magunknak, amolyan saját alkotós napnak. Ilyenkor van aztán igazi nyitott műhely hangulat! Bárkit szívesen fogadunk, aki betér hozzánk, de közben festünk, rajzolunk, ragasztunk … épp ami jön. Ez itt Kecskeméten még nagyon új és sokan – látjuk az arcokon – nem tudnak ezzel mit kezdeni. De majd szépen lassan hozzászoknak, akár csatlakoznak.
Volt már 16 fős (!) középiskolás csoportunk is. Megkerestek bennünket, hogy tartalmas időtöltést szeretnének péntek estére, mozi előtt. Remekül sikerült, úgy érezzük. Leteszteltük a helyet egy ekkora csoportnál is. Szívesen fogadunk hasonló felkéréseket baráti társaságoknak, nagyobb családoknak, óvódás és iskolás csoportoknak, de akár munkahelyi csapatépítésnek is. Végülis mi lehet jobb a közös alkotásnál?!
Középiskolás csoporttal a stencilezés technikáját ismertettük meg
Hűha, annyi minden volt már! J Az Öveges fotókiállítás után a JÓ! jótékonysági aukció árverésre kínált műalkotásainak kiállítására került sor. Jöttek ám hozzánk a művészek! Hozták az alkotásokat és közben megcsodáltak bennünket is. Az aukció apropóján volt nálunk forgatni először a KTV, és épp minap visszajöttek hozzánk, mert hogy annyira tetszett nekik itt nálunk és hogy Bereczki Zoltánnal készíthetnének-e riportot itt nálunk, mert olyan jó háttér lennénk. Jaj, de nagyon örültünk! Persze, hogyne! Micsoda öröm az, amikor pozitív a visszacsatolás! Tetszik másoknak, ami nekünk. Mert ez azért olyan nehéz. Hiába vagyunk mi – szerintünk –empatikusak, de itt minden azért a mi világunk, és örülünk, ha mások is helyet találnak benne, boldogan. Ez a lényeg. Ezért csináltuk, ezért csináljuk.
De térjünk csak vissza az eddigi két hónapunkra! Szombatonként tematikus workshopokat tartunk, vagy ismert bloggerek, művészek meghívásával, vagy pedig mi magunk tartjuk ezeket a műhelyfoglalkozásokat. Így aztán kétszer is tartottunk „TÖKéletes Nap”-ot. Volt már nálunk Szendrődi Enikő, a Nemiskacat bloggere, aki most már az Annie Sloan Chalk Paint hazai forgalmazója. Szintén kétszer tartottunk adventi naptár készítős foglalkozást a gyerekeknek. A felnőttek pedig adventi koszorú alkottak Laranga Virágboltos Klári segítségével.
Chalk Paint workshop Nemiskacat Enikővel
Az a sok szépség, amivel már körbevettük magunkat hál’Istennek tetszik másoknak is és mondtátok, de jó lenne hazavinni innen egy kis hangulatot, egy kis darabot az Artesia-ból. Megteremtve ennek lehetőségét most már értékesítünk is. Így aztán kézművesek, művészek termékeit fogjuk kínálni az ide betérőnek. Van és lesz ékszer, kozmetikum, bútor, koszorú, kistáska, neszeszer … csupa-csupa szívet és lelket melengető szépség.
Ezek lettünk: Artesia Galéria és Műhely
Eddig voltunk műhely, aztán galéria és most már boltműhellyé avanzsálódtunk, és reméljük, hamarosan Veletek együtt egy igazi jó kis közösséggé kovácsolódunk, hogy barátokként térhessetek be egy közös alkotásra, vagy csak egy kávéra, akár egy jó szóra.
Két hónap és mennyi minden történt … és még mennyi minden fog!
Kommentek